Fehér-Körös (0 fkm-től a 9+280 fkm-ig)

Jegy árában elvihető halak

• nemes hal: kg
• egyéb hal: kg

Jellemzés

Leírás: Gyors folyású, nagyon tiszta.
Magyarországi szakaszának hossza: 9,8 km.
A meder átlagos esése: 0,07 cm/m
A víz átlagos sebessége: 0,6-1,1 km/óra
A meder átlagos szélessége: 15 méter
A víz átlagos mélysége: 0,8 – 2,5 méter

A Fehér-Körös Hunyad megyében, a Bihar-hegység nyugati oldalában 980 méter tengerszint feletti magasságból ered a Certezu csúcs (1184 m) alól. Vízgyűjtőjét északról a Bihar, és a Béli hegység, délről a Maros felől a Zarándi hegység határolja. Nevét fehéres mészkőhordalékáról kapta. Hegyvidéki szakaszán vizét tápláló jelentősebb patakok a jobb oldali betorkolású Ribicza, Halmágyi, Menyházai és a Dézna patakok egyesülésével a Sebes-patak. Bal oldalról jelentősebb mellékvizei a Váca, Zöldes és a Csigér. Számos vízszabályozási munkálatot végeztek Kriscsór helységtől kezdődően. Nagyhalmágy és Honctő községek között a Fehér-Körös mély szorost vágott, mely helyenként kiszélesedik. A Honctői-medencében a folyó lejtője kilométerenként egy métert esik, gyakran felhalmozva hordalékát. A medencéből kijutva a meder újra mélyül, majd a Zarándi medencébe újra szélesen fut. A hegyvidéki övezetben völgyét természetes állapotú növényzet jellemzi, főleg gyertyános-bükkösok, a dombvidéken kocsánytalan-tölgyesek, csertölgyesek. Az alföldi övezetekben a folyót mezőgazdasági területek övezik, a berkek nagy részét kivágták, ritkán jelennek meg kis kiterjedésű puhafa ligetek.
Az országhatárt Gyulavárinál lépi át. Egykori medre Veszelyt érintve Békés alatt egyesült a Fekete-Körössel, melyet a Gyulát fenyegető árvíz miatt az 1856-ban megnyitott gyula-békési nagycsatornába vezettek át. Régi vonulata Veszelyt, Békéscsaba határát, majd Békést érintve folyik össze a Gyulát, Békéscsabát és Békést átszelő Élővíz-csatornával és a Krisztina-zugban találkozik az élő Körössel. A folyó magyarországi szakaszát egyenes, mesterséges, ásott meder jellemzi, Szanazugnál a Fekete-Körössel egyesülve Kettős-Körösként folyik tovább Doboz és Békés felé. Gyulánál található rajta duzzasztómű (7,3 fkm), mely eredetileg tűs gátként az Élővíz-csatorna vízellátására 1895-ben épült, később 1994 után tömlős gáttá lett átalakítva. Itt horgászcsónak, túrakenu lerakására is lehetőség nyílik. A folyót átszelő közúti hidakon Gyulavárinál (Széchenyi út) és Gyuláról Sarkad felé (Sarkadi út)(4,7 fkm), valamint vonattal a Gyula-Sarkad vasútvonal vasúti hídján közlekedhetünk át rajta. Partja egyenes, jól belátható, keskeny bokorsávval szegélyezve, melyek benyúló gyökerei a halak természetes búvóhelyei. A Fehér-Körös hazai szakasza a dévér szinttájba sorolható, gyakori horgászzsákmány a süllő, a balin, az amur és a ponty. A keszegfélék népes táborából találkozhatunk itt dévérkeszeggel, jásszal és a szilvaorrú keszeggel is, egy-egy domolykó vagy márna igazi különlegesség lehet.

Szabályjegyzék

Az amur legkisebb kifogható mérete 50 cm,
- május 2-június 15-ig terjedő tilalmi időben harcsából a 80 cm-nél nagyobb tartható meg,
- szemetes helyen horgászni tilos! A szemetet, hulladékot a horgász köteles a horgászat megkezdése előtt összegyűjteni, a horgászat befejeztével magával vinni. szemetes horgászhelyen való horgászásért a területi engedély bevonásra kerül!
vízinövények, fák, bokrok kivágása, gyérítése tilos,
külső testfelületen akasztott halat azonnal vissza kell helyezni, tilos megtartani,
az őshonos halállomány védelmében az alábbi halfajok egyedeit a kifogásukat követően haladéktalanul vissza kell helyezni a vízbe,
- széles (arany) kárász (carassius carassius)
- garda (pelecus cultratus)
- compó (tinca tinca)
- kosüllő (sander vologense)
a kifogott törpeharcsát a vízbe visszahelyezni tilos!

Horgászat típusa

• finomszerelékes
• bojlis
• pergetős
• harcsás