Jegy árában elvihető halak
- nemes hal: 3 kg
- egyéb hal: 5 kg
Jellemzés
A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton városhoz és Öcsöd községhez tartozik. Hossza 2,2 km, átlagos szélessége 100 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 150 ezer m3. Rövid hullámtéri szakaszai is vannak. Tulajdonosa a Magyar Állam és Kunszentmárton Város Önkormányzata, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és a városi önkormányzat. Feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel kevéssé benőtt. Vize a szennyezett vízminőségi kategóriába tartozik. Magas körösi vízállásnál gravitációsan (szivornyásan) tölthető a holtág alsó végén lévő Nagyéri szivattyútelep nyomócsövén keresztül. Leüríthető ugyanezen szivattyútelep segítségével. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, halászat, horgászat, üdülés. Élővilága változatos és gazdag, a Körösvölgyi Természetvédelmi Területen helyezkedik el, ez helyi védettséget jelent. Kunszentmárton önkormányzata üdülőfalu kialakítását tervezi a holtág mellett, erre vonatkozóan tanulmányt készíttetett.
Szabályjegyzék
Csengedi Holtág
( A Kunszentmártoni Körös Horgászegyesület
kezelése alatt álló vízterület)
„
A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti ármentesített területen
helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton városhoz
és Öcsöd községhez tartozik.
”
1
A holtág körül üdülőövezet épült ki mindkét partján, azonban a
holtág végein, jellemzően a Kunszentmárton felé eső végén, számtalan horgászhely került
kialakításra. A helyiek gyakran nevezik még „Csengeti holtágnak” vagy” Nagyéri holtágnak”.
A vízterület 2,2 km hosszú és átlagos szélessége nagyjából 50-
55 méter között van, ebből
eredően a vízfelület megközelítőleg 11 hektár. Az átlagos vízmélység 2,0
-2,2 méter között
van az évszaktól függően (aszályos nyári időszakban alacsonyabb a vízállás).
A vízfelület
tiszta, minimális növényzettel a partok mentén, mely jellemzően nádból és gyékényből áll. A
mederfenék egyenletes, az iszapréteg vastagsága nagyjából 10-15 cm.
Ami a halállományt illeti, a Körös Horgászegyesület folyamatosan felügyeli a halállomány
nagyságát, összetételét, állapotát és ennek megfele
lően történnek a haltelepítések. A
holtágban a békéshalak közül nagyszámban megtalálhatóak a kárászok, pontyok, küszök,
valamint a keszegfélék. A keszegfélék közül a vörösszárnyú keszeg, a bodorka és a
dévérkeszeg a legjellemzőbb. Ragadozóhalak tekintetében
a holtág jelentős süllő és harcsa
állománnyal büszkélkedhet. A vízben megtalálhatóak még az amurok, busák, illetve
sajnálatos módon a törpeharcsák is, melyek visszahelyezése a szabályok értelmében tilos.
Fontos azonban megemlíteni, hogy a kíméletes bánásmód minden élőlényt megillet!
A holtág teljes területén, illetve partján TILOS a szemetelés, az egyesület számos
szemeteszsákot biztosít, melyek minden horgász
helyen fellelhetőek.
Az általános érvényű
szabályok mellett kiemelt az etetőbóják, valamint a csónakkikötő karók eltávolítása a
horgászat befejeztével.
A horgászokra vonatkozó részletes és teljes szabályzat a napijegyen
vagy a területi engedélyen olvasható, melyek az egyesületnél és a megjelölt helyeken
válthatóak a Csengedi holtágra.
Horgászat típusa
- finomszerelékes
- bojlis
- pergetős
- harcsás
- csónakos
