| GPS: | 47.626413; 20.744734 |
|---|---|
| Horgászegyesület: | Ez a vízterület Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. További információ: http://kozep-tisza.hu |
| Víz jellege: | tó |
| Terület: | 12700 ha, 404 fkm → 440,5 fkm |
| Mélység: | átlag 1.3 m |
| Talajzat, meder: |
|
| Víz hasznosító: | horgászegyesület |
| Beszélt nyelvek: |
|
Árak
| napi | hétvégi | éves | |
|---|---|---|---|
| felnőtt teljes |
2600 HUF | 4200 HUF | 26000 HUF |
| ifjúsági kedvezményezett 15-18 éves |
500 HUF | 5000 HUF | |
| gyerek 14 éves korig |
1000 HUF |
Jegy árában elvihető halak
- nemes hal: 5 db
- egyéb hal: 10 kg
Jellemzés
A Tisza-tó általános bemutatása:
A Tisza-tó Magyarország keleti régiójában a Tisza 404 fkm-e (Kisköre) és 440,5 fkm-e (Tiszabábolna) között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó. Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, bár ez az állóvíz meghatározás nem teljesen helytálló, hiszen a Tisza hatására jelentős vízmozgások tapasztalhatók benne. Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Duzzasztását a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, mely a Tisza magyarországi szakaszán a második vízlépcső.
A terület az 1960-as évekig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galériaerdők váltakoztak üde, fás legelőkkel és kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve nagy kiterjedésű gyümölcsösökkel, szántókkal.
Eredeti elképzelés szerint több célja is volt a kiskörei vízlépcső megépítésének:
A Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák vízellátásának biztosítása. A mezőgazdaság vízigényének kielégítése mellett gravitációs átvezetéssel nagy szerepet játszik a Körös-völgy vízhiányának enyhítésében és ökológiai vízpótlásában.
Másik fő cél a kiskörei vízi erőmű megfelelő vízmennyiséggel való ellátása, mely olcsó villamos energiát tervezett biztosítani a térség számára.
Harmadsorban turisztikai és vízi sportolásra alkalmas terület létrehozása.
Mindezek érdekében az 1968-69-es években elkezdték a mai gátak és a kiskörei erőmű építését, és az erdők letermelését. A hatalmas munkával azonban nem végeztek volna időben, ezért az első duzzasztás megkezdése előtt már csak a fák döntése volt a cél, a kiszállítással nem foglalkoztak. Ennek köszönhetően ma is rengeteg uszadékfa és fatuskó található a területen, ami a vízi közlekedést igen veszélyessé teszi. Ugyanakkor, sok madárnak nyújtanak fészkelő- és pihenőhelyet (pl. az Óhalászi-holtágban, a tuskókon dankasirályok és küszvágó csérek költenek, a vízből kiálló fatorzók pedig nagyszerű pihenő- és szárítkozó helyek).
A pusztítást kevés terület kerülte el, ezek közül a legjelentősebb az aponyháti őstölgyes, mely a maga több száz éves kocsánytalan tölgyeivel egyedülálló ritkaságnak számít. Hatalmas fái között biztonságos élőhelyet talál a fekete gólya éppúgy, mint a fekete harkály.
Az első duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést jelentene), aminek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák ezt a szintet huzamosabb ideig. Az eredeti elképzelés szerint az egész tározó területe nyílt vízterület lett volna, de mivel a harmadik szintet nem emelték meg, sok szárazulat megmaradt.
A tározóban található szárazulatok összterülete megközelítőleg 43 km2, közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km.
Szabályjegyzék
A Tisza-tavi horgászathoz a jelenleg hatályos halászati törvény alapján szükséges okmányok:
- érvényes állami horgászjegy,
- érvényes horgászegyesületi tagság,
- érvényes területi horgászjegy,
- érvényes fogási napló,
- érvényes személyazonosító okmány
A gyermekek részére szóló horgászjegy kiváltása nem igényel horgászvizsgát és horgászegyesületi tagságot.
TISZA-TAVI HORGÁSZREND 2014
Általános horgászati előírások
1.A) A felnőttek részére kiadott horgászjegy birtokosa egyszerre maximum 2 bottal és botonként legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában a napi darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 5 db fogható, egy halfajból azonban legfeljebb 3 db (pl.: 3 db ponty, 1 db harcsa és 1 db balin, vagy 3 db csuka és 2 db kősüllő). A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 10 kg fogható.
1.AB) A 65 év felettiek részére kiadott horgászjegy birtokosa egyszerre maximum 2 bottal és botonként legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában a napi darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 5 db fogható, egy halfajból azonban legfeljebb 3 db (pl.: 3 db ponty, 1 db harcsa és 1 db balin, vagy 3 db csuka és 2 db kősüllő). A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 10 kg fogható.
1.B) A korlátozott horgászati jogosítványú, nők részére váltható éves területi jegy birtokosa 1 bottal, és azon legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi engedély birtokában a napi darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 3 db, egy halfajból azonban legfeljebb 2 db fogható (pl.: 2 db ponty és 1 db compó vagy 2 db csuka és 1 db kősüllő). A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 5 kg fogható.
1.C) Az ifjúsági területi horgászjegy birtokosa (az a horgászvizsgával rendelkező személy, aki a 12. életévét már betöltötte, de a 19. életévét az adott év december 31-ig még nem tölti be) 1 bottal, és azon legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. Ifjúsági területi engedély birtokában a napi darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 3 db, egy halfajból azonban legfeljebb 2 db fogható (pl.: 2 db ponty és 1 db compó vagy 2 db csuka és 1 db kősüllő). A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó, őshonos fajokból naponta összesen 5 kg fogható.
1.D) A gyermekek részére kiadott területi horgászjegy birtokosa (az a horgászvizsgával nem rendelkező személy, aki a 3. életévét már betöltötte, de a 15. életévét az adott év december 31. napjáig még nem tölti be) 1 bottal, azon 1 db - maximum 3 ágú - horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat. A napi darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos fajokból pedig naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.
2. A horgász a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben köteles magánál tartani a halfogásra jogosító okmányokat (állami horgászjegy és területi jegy), amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra.
3. A horgász a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.
4. A horgász a fogási naplóját köteles vezetni, az abban található szabályoknak megfelelően.
5. Nem őshonos halakat (felsorolásuk a fogási naplóban megtalálható) a vízbe engedni, illetve visszaengedni az őshonos halállomány védelme érdekében tilos. (Ez alól kivételt képeznek a kívülről akadt példányok, melyeket kötelező visszaengedni.)
6. A nem őshonos halak fogása nem esik mennyiségi korlátozás alá, a horgász köteles a megfogott példányokat a vízterület elhagyásakor a helyszínről elszállítani. (Ez alól kivételt képeznek a kívülről akadt példányok, melyeket kötelező visszaengedni.)
7. Nem őshonos hallal (pl.: ezüstkárász, razbóra, stb.) csalizni kizárólag akkor szabad, ha a csalihal a Tisza-tóból került kifogásra.
8. Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.
9. A szabályosan kifogott (elvinni kívánt) halat a vízpartról elszállítani csak gyors és kíméletes leölés után szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú csalihal élve is elszállítható, de kizárólag olyan edényben, mely biztosítja a számára szükséges oxigéntartalmú vizet.
10. Az országosan érvényes fajlagos tilalmi időszakokra, a kifogható legkisebb méretekre és darabszám-korlátozásokra vonatkozó szabályok a fogási naplóban találhatóak. A Tisza-tavon azonban az alábbi fajok vonatkozásában a következő legkisebb kifogható méretek vannak érvényben:
ponty: 35 centiméter ,
süllő: 35 centiméter,
csuka: 50 centiméter,
compó: 30 centiméter,
menyhal: 30 centiméter.
11. Január, február, március és december hónapokban tilos a harcsa fogása. Fajlagos tilalmi időszakában (május 2.-tól június 15.-ig) tilos a harcsa horgászata az öblítőcsatornákban.
12. A Kis-Tiszán az Eger-patak torkolatától a Laskó-patak torkolatáig január 1. és február 28., valamint november 1. és december 31. között ragadozó halra horgászni csak természetes csalival engedélyezett, a pergetés tilos.
13. November 1. és március 15. közötti időszakban - a vermelő halállományok védelme érdekében - a halfogási tevékenységhez szonárt használni tilos.
14. Január, február és december hónapokban a horgászat csak 07 és 18 óra között engedélyezett.
15. A halállomány ívóterületeinek védelme érdekében április 15. és május 31. között tilos a horgászat az Eger-pataknak a Négyes és Borsodivánka községeket összekötő közúti hídjától a Tisza-tóba torkollásáig terjedő szakaszán.
16. A halszaporulat védelme érdekében az öblítőcsatornákban – február 1. és június 15. között – fokozott figyelemmel, nagyobb hullámkeltés nélkül kell közlekedni a vízi járművekkel.
17. A kiskörei téli kikötő területén, valamint a duzzasztómű felvizén 300 m hosszan, továbbá minden műtárgy 50 m-es körzetén belül tilos a horgászat (beleértve az öblítőcsatornák szabályozó műtárgyait is).
18. Tilos minden olyan horgászmódszer alkalmazása, amelynek eredményeként a horog nem a hal szájába akad. Minden kívülről akadt vagy külsérelmi nyommal rendelkező halat kötelező a vízbe visszahelyezni, megtartani tilos.
19. A Tisza-tó teljes területén tilos a vontatásos vagy sleppelő módszer (elektromos vagy benzinmotorral, szél vagy sodrás által egyaránt).
20. A Tisza-tó teljes területén tilos a behordás. Parti horgászat esetén a szerelék vízbe juttatása csak és kizárólag partról elvégzett dobással engedélyezett. Az etetőhajó használata tilos.
21. A Tisza-tavon foglalt horgászhely nincs, a horgászhelyet érkezési sorrendben lehet elfoglalni. A csónak rögzítésére szolgáló karókat, kiszúrókat a horgászat befejeztével a horgász köteles kiszedni és elvinni.
22. Szemetes helyen tilos horgászni! A szemetes helyen horgászó személytől a területi jegy bevonható. A horgász köteles a horgászat befejezésével a horgászhelyet tisztán hátrahagyni.
23. A horgász sötétedés után köteles horgászhelyét, csónakját jól látható módon, folyamatosan megvilágítani.
24. A haljelölés a halgazdálkodást segíti. Jelölt halról a jelet csak akkor szabad levenni, ha az a kifogható méretet elérte. A levett jelet, a fogás helyét, idejét, a hal pontos testhosszát, legnagyobb magasságát, tömegét, valamint a horgász nevét és lakcímét tartalmazó feljegyzést kérjük postai úton megküldeni, vagy személyesen leadni a Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft.-nek (5350 Tiszafüred, Örvényi út 46.). Minden beküldő ajándékban részesül, valamint év végén 1 db éves területi jegyet sorsolunk ki közöttük.
25. A helyi horgászrend megsértése a területi jegy azonnali bevonásával jár.
26. A horgászrendben nem szabályozott kérdésekben a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény az irányadó.
Horgászatához kedvező vízjárást, jó horgászidőt és kellemes szórakozást kívánunk!
Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft.
A továbbiakban tájékoztatásul közöljük:
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi iránymutatásai:
Kérjük, hogy a 33. sz. főút – Tisza jobb partja – IX. öblítőcsatorna bal partja – Nyárád-ér – Eger-patak – az 57, 58, 59 alappontokat és a főutat összekötő képzeletbeli vonal által határolt területrészen február 1-től június 15-ig ne közlekedjenek. A fenti területen az év többi napján lehetőség szerint csak elektromos motorral, vagy emberi erővel hajtott csónakot használjanak. Ez nem vonatkozik a Tisza főmedrére, a IX. öblítőcsatornára és az Aponyháti-csatornára. A Kerek-tó, a Hordódi-Holt-Tisza és a Háromágú nevű vízrészeket kérjük, egész évben ne látogassák (a térképen szaggatott piros vonallal körülhatárolt terület).
Felhívjuk a figyelmet, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó területeken kerüljék a sátorozást, kempingezést, tűzgyújtást.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken tilos a növény- és állatvilág károsítása, ezért kérjük, hogy kerüljék:
- a természetvédelmi oltalom alatt álló állatok szaporodási helyének, illetve a madártelepek 200 méternél jobban történő megközelítését;
- a vízi járművel való közlekedést a hínármezőkön (tündérfátyol, tündérrózsa) keresztül;
- engedély nélkül horgászstég elhelyezését.
Vízi közlekedés a Tisza-tavon – a 30/2003. (III.18) Korm. rend. alapján
1.Az Óhalászi-Holt-Tisza, a Porong-tava, az Ispán-tava, a Hód, a Gaznyilas és a Partos-fenék nevű területeken tilos belső égésű motorral közlekedni.
2.A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó egyéb vízterületeken 4 kW teljesítményig engedélyezett a belső égésű motor használata.
3.A Tisza medrére, a tiszavalki kikötőből a Tiszába vezető IX-es öblítőcsatornára, valamint a Tiszafüredi-Holt-Tiszától a Tiszába vezető X-es öblítőcsatornára nem vonatkozik a 4 kW-os korlátozás.
4.A Tisza-tó 200 méteres parti zónájában és a csatornákban a megengedett maximális sebesség 10 km/óra.
Közlekedés a gáton
A vízügyi igazgatóságok által kiadott engedély előírásai szerint, melynek a horgászokat érintő pontjai a következők:
1. A gáton személygépkocsival, vagy rendszámmal rendelkező motorkerékpárral történő közlekedéshez gátközlekedési engedély szükséges.
2. A közlekedés során a KRESZ szabályait be kell tartani!
3. Tilos a töltésrézsűn, előtereken közlekedni, parkolni, sátorozni. A töltéskoronán megállni, várakozni, a vízoldali koronaélben, a töltéskorona burkolat igénybevétele nélkül a padkán engedélyezett.
4. A gátkoronán való közlekedés esetében a megengedett legnagyobb sebesség 40 km/h.
5. A gáton közlekedő kerékpárosok részére gépkocsival elsőbbséget kell biztosítani!
Segítsen abban, hogy a horgászat minél több horgász számára a sportszerű eszközökkel és módszerekkel történő halfogást, a halakkal szembeni kíméletes bánásmódot, a szabadidő kulturált eltöltését, a természetben való kikapcsolódást, a vízi és vízparti környezet megóvását jelentse. Legyen ebben partnerünk, kérje segítségünket és ha olyasmit tapasztal, ami közös céljainkkal ellentétes, jelezze a
halászati őri bejelentő telefonszámon: 06-70/316-19-79
Horgászat típusa
- etetőhajó használat
- etetés
- lékhorgászat
- bojlis
- pergetős
Halak
- Balin
- Csuka
- Harcsa (szürke v. leső harcsa)
- Ponty
- Compó
- Süllő
- Busa (pettyes)
- Busa (fehér)
- Amur
- Kecsege
- Kősüllő
- Jászkeszeg
- Kárász (ezüst)
- Kárász (arany
- széles)
- Garda
- Bodorka
- Dévérkeszeg
- Angolna
- Törpeharcsa
- Sügér
- Vörösszárnyú keszeg
