Répce (országhatártól a dénesfai hídig)

Az 1965. évi árvízi tapasztalatok és a Répce ausztriai területén végzett rendezési munkák szükségessé tették magyar területen is a Répce szabályozását. 1971-ben megindult a Répce felső szakaszának szabályozása az országhatár és a büki vasúti híd között, a szabályozáshoz tartozó műtárgyakkal, terelő- és gyűjtőárkokkal együtt. A Répce alsó szakaszára a nagyobb árvizek kiöntés nélküli levezetésére tanulmányterv készült 1983-ban. Gór-Bük térségében szükségtározó épült, melyet 1996-ban adtak át. A Bük–Bő–Gór-víztározóhoz és annak leeresztő műtárgyához kapcsolódóan a természethez illeszkedő mederrendezésre került sor mintegy 2,5 km hosszan Gór, valamint Bük területén. A tározó a Répce völgy teljes elzárásával épült meg. A tervezett maximális tározó térfogat 8 millió m3, 350 ha vízfelülettel. A tározó a hosszirányú átjárhatóságot nem akadályozza, de a vízgyűjtő területen található régi romos vízimalmok maradványai, a patakszabályozás során kialakított vízlépcsők (30-40 cm vízszint különbséget eredményeznek), valamint a Boldogasszony-patakra létesült 2 db állandó vízfelszínű tározó a hosszanti átjárást akadályozza. Ezekben a vissza duzasztott mederrészekben a kialakult állatvilág teljesen eltér a patak őshonos faunájától. Árvízvédelmi szempontból két szakaszra osztható a Répce. A Bük alatti tározó – Répceszemere közötti szakaszon az árvizes beavatkozásai ökológiai problémákat nem okozott. A nagyobb árhullámok a völgyi területeken továbbra is lefolyhatnak, azonban a községek védelme is megoldott lett. Az árvízi tározó feletti szakaszok mederszerű kiépítése a Répce szabályos vonalú vezetését, illetve növényzetben szegény parti sávot eredményezett. Ez utóbbi szakasz a jövőben ökológiai rehabilitációra szorul.

A Rába baloldali mellékvize. Az Alsó-Ausztriai Rozália-hegységben ered, majd eléri hazánkat. Győr-Moson-Sopron megyét szinte érinti csak, úgy érkezik meg Csepregnél Vasba. Határozott vasi belépője után Nagygeresdnél kilép a megyéből de többszörös kanyargással a Győr-M-S. és Vas megye határán siet Répcelakig, ahol a Kőris-patakot befogadva végleg kilép Vasból és északnak forul a Hanság felé. Vas megye kedvelt, de talán kevésbé ismert és látogatott pisztrángos, domolykós vizei közé tartozik. A Répce folyó vasi szakasz 23 ha. A patakban megtalálható halfajok száma 24 db ezek közül jellemző halfajok: keszeg, domolykó, pisztráng, paduc, márna Büki szakasza: A hatalmas idegenforgalmat bonyolító település mellett elszaladó Répce, eddig nem sok szerepet kapott a környék életében. A nemrégiben megépült két duplasurrantóval azonban a Szövetség - az önkormányzattal együttműködve - új horgászhelyeket hívott életre. A felső, nyugatabbra épített küszöb hosszabb kavicsolt úton (Fekete úti hídnál) közelíthető meg, az alsó pedig a Bük-Acsád országút hídja mellől érhető el. Mint a legtöbb duzzasztó, ezek is jelentősen emelik a vízszintet a felsőbb szakaszokon, közel állandó életteret biztosítva ezzel. Alább ugyanakkor igazi sekélyvizes, egyre mélyülő legyes-terepet hoznak létre. A kettős építés megakadályozza, hogy a hirtelen nagyvizeket hozó Répce alámossa, átrendezze a kövezéseket. Bükön az Acsádi és a Fekete úti hídnál horgászhelyeket létrehozó surrantók frissítik, oxigénnel is telítik a vizet, és a pisztrángok, domolykók számára kedvezőbb életfeltételeket biztosítanak. A répce folyó a legyező horgászok számára kedvelt mivel, szilárd sóderes aljzat miatt jól gázolható.