Horgász közösségi hálózat
Dráva (90-130,5 fkm-ig)(Baranya megye)

Dráva (90-130,5 fkm-ig)(Baranya megye)

GPS:45.784507; 18.201903
Horgászegyesület:

Ez a vízterület Baranya megyében található. További információ: http://www.hebmesz.hu

Víz jellege:folyó
Terület:385.5 ha, 90 fkm → 130,5 fkm
Mélység:1 m → 11 m
Talajzat, meder:
  • agyagos
  • homokos
  • kavicsos
  • köves
  • tuskós
Víz hasznosító:állami horgászegyesület
Beszélt nyelvek:
  • horvát
  • magyar

Árak

napi éves
felnőtt
teljes
2000 HUF 12000 HUF
ifjúsági
kedvezményezett 15-18 éves
1000 HUF 6000 HUF
  • készpénz
  • american express
  • visa
  • MasterCard
  • Maestro
  • Cirrus

Jegy árában elvihető halak

  • nemes hal: 4 db
  • egyéb hal: 5 kg

Jellemzés

Hazánk legtisztább vizű folyója, rohanó, örvénylő vadvíz, ami állandó meglepetéseket tartogat a horgászoknak. Parti növényzete és állatvilága megőrizte érintetlenségét, ma a Duna Dráva Nemzeti Park területe.

A Dráva folyó Karni Alpok lejtőjén 1238 m magasságban, Olaszországban ered, Tirol területén lép be Ausztriába, majd Szlovénián és Horvátországon áthaladva a Mura torkolat környékén érkezik hazánkba. A folyó teljes hossza 695 km, barcsi szelvényéhez tartozó vízgyűjtő-terület nagysága 33.977 km2 Drávaszabolcsnál pedig 35.764 km2. A teljes vízgyűjtője öt ország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország között oszlik meg. Ausztriában van a legnagyobb része 52 %-a, Magyarország pedig 19 %-kal részesedik belőle. Hazánkat a 70,4 fkm (Eperjespuszta-Gyűrűspuszta) térségében hagyja el a folyó. Ettől felfelé váltakozva a mederben hol a jobb, hol a bal parton halad a magyar-horvát határ, míg a Mura torkolat felett már csak Horvátországban, illetve feljebb az említett többi országban húzódik a Dráva. A Horgász Egyesületek Baranya megyei Szövetségéhez tartozó szakasz a Szentborbási gátőrháznál (130,5 fkm) kezdődik és Gyűrűspuszta (70,4 fkm) alatt ér véget. Eperjespuszta alatt nyúlik vissza hazánkba a gyönyörű Boros-Dráva holtág, mellékág. Magasabb drávai vízállásnál jó ívóterület a halak számára, a drávai engedély érvényes ezen a vízterületen. A Dráva vízjárását az Alpesi vízgyűjtő lefolyásai irányítják. Heves vízjárású folyó, de emellett a 100-200 m3/s-os kisvízi tartomány a hazánkat érintő szakaszon stabil alap-vízhozamot biztosít. A sokévi közép-vízhozama 500 m3/s feletti. A nagyvízi és kisvízi vízszintek eddig megfigyelt különbsége közel 7 m, a folyót nagy napi vízingadozások jellemzik.

A mederanyag felfelé durvul, kitermelése a horvát részről, horvát szakaszon jelentkezik, nagyobb volumenben.

A Dráva teljes hazai szakaszának vízminősége I. osztályú, mellyel a legtisztább hazai folyónak nevezhető.

A folyószabályozás az árvízvédelmi töltések fokozatos kiépítésével együtt mérsékelte az árterek nagyvízi elöntéseit. A XIX. században a legnagyobb ismert árvíz 1827 nyarán vonult le a Dráván.

Jelenleg a Zaláta alatti szakasz teljesen szabályozottnak tekinthető, a Drávánál alkalmazott mérsékelt szabályozási szintjén. Bélavártól lefelé, de kedvezőbb feltételekkel inkább csak Barcstól lefelé hajózható jelenleg a Dráva, tehát az egész baranyai szakasz.

A felső külföldi szakaszon összesen 22 vízi erőművet építettek a folyó energiájának hasznosítására. A legrégebbi elmúlt 80 éves, a legújabbat 1989-ben helyezték üzembe, üzemeltetésük csúcsra járatással történik, így az alatta lévő vízszakaszon nagy napi vízszintingadozást okozva.

Az erőmű duzzasztógátjai jelentős akadályt jelentenek az ott élő halak mozgásában, korlátozzák a régiók közötti vándorlásukat (pl. ívás). Más országokban már jól működő hallépcsők építésével megoldható lenne e probléma.

A fajlistákat egybevetve, a Dráva hazai szakaszáról az utóbbi 15 évben 63 halfaj alkalmi vagy rendszeres előfordulását írták le. Leggyakoribb fajok a keszegfélékből tevődik össze, azonban néhány évtizeddel ezelőtt jelentősebb volt a ragadozóhal állománya is. A folyó gyors áramlású vize, meanderező medre, a folyók paduc- és márna szinttáján élő fajok számára kedvez, ezért halfaunáját is elsősorban az áramláskedvelő reofil fajok alkotják.
A baranyai szakasz jellemző halfajai a süllő, harcsa, márna, kecsege, balin, paduc, domolykó, menyhal, ponty, amur, csuka keszegfélék. Kiemelt szerepet kap a halasítások során az utóbbi időben megfogyatkozó kecsege folyamatos telepítésének programja.
A halasítások halfaj összetételénél figyelembe kell venni, hogy csak őshonos fajok kerülhetnek a folyóba, így a csuka, süllő, harcsa, ponty, kecsege rendszeresen pótolva van.

Az alkalmazható horgászmódszerek palettája széles, akár legyezni is érdemes, elsősorban domolykóra, jászra. Bevált módszer a nehézbotos fenekezés, a finomabb feeder és a folyóvízi úszózás. Érdemes a folyószabályozó védművek, homokpadok környékén próbálkozni, innen a helyismeret nélküli horgászok is eredményesen távozhatnak. A helyismeret, mint minden esetben itt is nagy előny! A határvonal nem követi a folyó középvonalát, ezért mindenképpen célszerű informálódni a határsértés elkerülése végett. Viszonylag könnyen megközelíthető a folyó gépjárművel Szentborbásnál, Révfalunál, Drávasztárán, Vejtinél, Majláthpusztánál, Drávaszabolcsnál. Ezek környéke mind népszerű horgászhely.

Engedélyek beszerezhetőek:

- Szövetség irodájában (72/326-775)

- Horgászboltokban:

Fish Master Pécs, Megyeri u. 135.

Hobby Bolt Pécs, Puskin tér 13.

Rácvárosi Horgászbolt Pécs, Rácvárosi u. 10.

- Hegedűs Sándor (halőr) Siklós, Rákóczi u. 64. Tel:+36 30/8126971
- Drávasztára Seoska Vendéglő Kossuth L. u. 25.

Látnivalók: A folyó mentén számos hely van, amit érdemes felkeresni. Ilyen a mattyi Madár Emlékpark, sellyei Draskovich kastély 10 ha védett parkkal és a Kiss Géza Ormánsági Múzeum, Vejti településen a talpasházak és a Siklósi Vár. Érdemes az egyedülálló festett fakazettás templomokat megtekinteni Drávaiványiban, Kóróson. Nincs messze a híres bortermő vidék Villány, illetve a gyógyfürdőjéről ismert Harkány. A Dráván hajókirándulásra is van lehetőség a Drávaszabolcsról induló Szirén sétahajóval.

Szabályjegyzék

Horgászrend
  1. Tagsági jogviszonyból származó és a Halgazdálkodási Törvényben előírt feltételek meglétét tanúsító okmányok, valamint a Szövetséghez való tartozás érvényes tagságát igazoló horgász jogosult az alapszabályban meghatározott alaptevékenység gyakorlására. Az Alapszabályban és a Horgászrendben előírt jogok és kötelezettségek a horgász szervezethez tartozó minden tagot egyenlő arányban megilletik és terhelik.
  2. A tag jogosult az élő Dráva (Boros Dráva holtág) baranyai szakaszán való horgászatra. Nem érvényes az egyesületi kezelésben lévő drávai holtágakra.
  3. A Dráva folyón az Országos Horgászrend előírásai érvényesek, kivéve: A felnőtt horgász naponta 4 db méretkorlátozással védett nemes halat, ezen belül egy halfajból 2 darabot, egyéb -mennyiségi korlátozással védett- őshonos halból 5 kg-ot tarthat meg, továbbá a süllőre 40 cm, amurra 40 cm (napi 2 db fogható) méretkorlátozás vonatkozik. A méretkorlátozással és napi kifogható darabszám korlátozással védett halakból éves szinten 70 db (ifinek 50 db) tartható meg. A harcsa december 01-február 28 között nem fogható és nem tartható meg. Szemetes helyen való horgászat tilos, a keletkezett hulladékot mindenki köteles magával vinni. November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos! A Mailáthpuszta alatt található Súgó nagygáttól a mailáthpusztai sziget nyugati sarkáig általános horgászati tilalom van érvényben február 17-től június 05-ig. Ez időszakban a területen tilos horgászni!

    4. A Magyar Államhatár rendjének betartása, minden horgász állampolgári kötelessége. Az Államhatár megsértése államigazgatási büntető eljárást von maga után, amely együtt jár a horgászattól való eltiltással. A Dráva folyó határjellege miatt az itt elkövetett horgászati szabálysértés szigorú felelősségre vonással jár.

    5. A horgász köteles a Duna-Dráva Nemzeti Park, DD-KTVF és a Határrend előírásait betartani, melyek a következők:

    - Tilos minden nemű természetkárosító tevékenység (csaliállat-gyűjtés, ágvágás, szemetelés, fakivágás, bozót és cserjeirtás, tűzrakás, part megbontása, engedély nélküli horgászstég, bódé építése, partfal, mederoldal mederszelvény átalakítás).

    - A horgászati etetőanyag nem haladhatja meg a 3 kg/nap/horgászállás fajlagos mennyiséget a Boros Dráva holtágon.

    - Védett, fokozottan védett halfaj vagy vízi állat fogása esetén – annak kíméletes visszahelyezése után – a fogás idejét és faj megnevezését írásban jelezni kell 30 napon belül a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának.

    - A védett és fokozottan védett természeti területről – a horgászható halfajokon kívül – minden növény, állat és geológiai képződmény gyűjtése, elvitele szigorúan tilos!

    - Tilos belépni a Drávasztára 0245/1 hrsz-ú (Kanadás) fokozottan védett természeti területre és a Drávasztára 0402 hrsz-ú mellékág csak a keresztkövezésnél horgászható.

    - Amennyiben nincs tűzgyújtási tilalom, úgy a tűzrakás csak felügyelettel, a tűzgyújtási szabályok betartásával, kizárólag kijelölt tűzrakóhelyeken (Drávasztára, Vejti, Drávaszabolcs) lehetséges. Az égő cigarettacsikk eldobása tilos!

    6. Csónakból csak a Dráva magyarországi területén szabad horgászni. Csónakot csak a hatósági előírásoknak megfelelően a kijelölt csónakkikötőben szabad tárolni és az engedélyezett partszakaszokon lehet kikötni. A Boros Dráván a csónakhasználat nem engedélyezett!

    Horgászat közben bekövetkezett balesetért felelősséget nem vállalunk.

  1. Víztérkódok:
  • Dráva folyó (68- 90 fkm) 0 2-001-1-1
  • Dráva folyó (90- 130,5 fkm) 02-002-1-1

Horgászat típusa

  • finomszerelékes
  • bojlis
  • pergetős
  • legyezős
  • harcsás
  • csónakos

Közeli helyek: