Horgászat Dráva (Somogy)

GPS:	46.085615; 17.224302
Horgászegyesület:	Ez a vízterület Somogy megyében található. További információ: http://www.somogyhesz.hu
Víz jellege:	folyó
Mélység:	1 m → 7 m, átlag 3 m
Talajzat, meder:	agyagos homokos kavicsos köves tuskós
Víz hasznosító:	állami horgászegyesület
Beszélt nyelvek:	horvát magyar

Árak

napi	éves
felnőtt teljes	2000 HUF	20000 HUF
ifjúsági kedvezményezett 15-18 éves	7500 HUF
gyerek 14 éves korig	1500 HUF

készpénz
american express
visa
MasterCard
Maestro
Cirrus
JCB
PayPal

Jegy árában elvihető halak

nemes hal: 3 kg
egyéb hal: 5 kg

Jellemzés

A Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km2-es vízgyűjtővel és 749 km-es hosszal. Magyarország és Horvátország határfolyója.

Mellékfolyói:
- Gurk,
- Mislinja,
- Dravinja,
- Mura,
- Rinya,
- Fekete-víz.

Dél-Tirolban, Dobbiaco (németül Tobblach) és San Candido (németül Innichen) között ered 1228 m-es magasságban. Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érintve ömlik a Dunába, Almás közelében.

A Duna és a Dráva által közrezárt terület neve Drávaszög. A két folyó találkozásánál van a híres Kopácsi rét, számos védett madár költő-, pihenő- és telelőhelye.

Vízitúrázóknak a következő tábor és megállóhelyeket ajánljuk.

Éjszakázásra kijelölt táborhelyek: Őrtilos vasútállomás (236 fkm) Vízvár kompkikötő (191 fkm) Barcs, Dráva-híd (152,3 fkm)

Szentborbás vízház (133 fkm) Drávasztára kikötő (116 fkm) Vejti rév (98 fkm) Drávaszabolcs közúti híd melletti rakpart (78 fkm)

Csak pihenő és megállóhelyek:

Bélavár, Suli-árok torkolata (198,7 fkm; bal part) Heresznye csónakkikötő (185 fkm; bal part)

Babócsa, Jelkus (177,8 fkm; jobb part)Barcs, Jamina (158,3 fkm; bal part)Barcs Csomoros-sziget (149 fkm; sziget)Drávatamási - DDNP Természetismereti Oktatási Központ (144,2 fkm Felsőszentmárton, sarkantyú (126 fkm; bal part) Kisszentmárton-Majlátpuszta (a majláti tó vizét a Drávába vezető csatorna torkolatának keleti felén) 96 fkm.

Horgászmódszerek: Biztos módszer nincsen, mert a folyó mindenütt más, jó halfogó helyek a kövezések, ruganyok, vízbedőlt fák környéke, sóderosok. Mindig sodrással szembe dobáljunk, mert az erős sodrás elgörgeti a felszerelést! A sodrás által kimosott, alámosott partszakaszok veszélyesek! A Dráva nem a finom szerelékes pecások víze 0, 16-os zsinór alá menni nem érdemes.

A Mura somogyi szakasza nagyon rövid, a Drávába való torkollás előtti egy-két kilométer. A torkolat előtt egy rövid mélyebb szakasz, feljebb kanyarok, sekély sóderes meder. A Drávánál mérsékeltebb a sodrás. Az őrtilosi vasútállomásig viszonylag jó állapotú kavicsos úton vagy vasúton. Feljebb kizárólag gyalog. A rendkívül rossz parti utat a természetvédők lezárták.

Az összefolyás feletti kanyarban harcsák, keszegek, balin, márna, paduc.

Őrtilosi vasútállomás környéke

A vasútállomással szemben lévő kövezés előtt találkozik a két folyó. Folyásirányban lefelé haladva 200 m-re egy mélyvizű öblöt találunk. Az állomásnál lévő kövezés és ez az öböl a környék legkedveltebb horgászhelyei. Lejjebb további kisebb sarkantyúk kövezések találhatók meglehetősen gyors vízzel. Az állomástól lefelé 1 km-se egyenes part sekély és gyors vízzel, sok akadóval. Nehéz terep. A vasútállomásig vonattal, vagy autóval.

Az állomáson szólni kell, hogy a vasúti sorompót nyissák fel.

Az öbölig autóval le lehet jutni, tovább a tanösvényen gyalog. Az alsó helyek egy része is megközelíthető autóval a vasút mellett haladó kavicsos úton. Az út alsó részét a természetvédők lezárták.

Az állomás kövezésén és az öbölben balin, harcsa, márna, keszegek, télen menyhal. Lejjebb márna, keszeg, paduc, néha csuka, télen jászok.

Őrtilosi kavicsbánya

A helyi Sneci Horgászegyesület vize. Napijegy váltható a dombtetőn a kocsmahivatalban vagy a vegyesboltban. Arra az esetre ha megérkezéskor kiderül, hogy a folyók nem horgászhatók. A két tó közül Dráva felőli nagyobb víz az egyesületé, a vasúthoz közelebbit egyenlőre a Nemzeti Park kezeli. Az őrtilosi vasútállomástól a vasút mellett vezet egy kavicsos út a tavakig. A két kereszteződés mindegyikénél a bal oldali utat kell választani.

Ponty, amur, csuka süllő, harcsa, keszeg, feketesügér alkotja a halállományt.

Andris-gödör

Kitűnő, változatos horgászlehetőségeket kínáló pálya ez a mintegy másfél km-es szakasz. Mély gödrök, kövezések mellékág, szakadt part, kavicszátony, homokzátony. A régi meder befolyója sajnos már eléggé feltöltődött, de még mindig kitűnő hely. Lejjebb párhuzamkövezés nagyon gyors vízzel. A lába reggeli kis vízállásnál pergethető.

Egy kis sarkantyú alatti öböl mély vízzel, sok akadóval. Alatta szakadó part, majd két rugany következik nagy forgókkal, mély vízzel, bedőlt fákkal. A hely nehezen megközelíthető. Különösen nyáron a nagy bozót miatt.

Aki nem elég elszánt inkább az örtilosi helyeket válassza.

Megközelíthető a vasúti síneken gyalogolva Őrtilos vagy Zákány megállóból.

Kb. egyenlő távolságra van mindegyiktől.

Gyalog az őrtilosi állomásról induló úton. Egy darabig a Dráva mellett halad, majd az országhatárt követve a dombok és a vasút felé kanyarodik. Egy elhagyott kis kavicsbánya mellett halad el. Kb. 45 perc gyaloglás.

Autóval az Őrtilos tábla utáni fenyőerdő végénél induló földúton a szőlőhegyen át lehet megérkezni a Dráva fölé. A vadászház mellett lehet parkolni. Tovább csak gyalogosan lehet haladni, mert az út egy része leszakadt. Két erdei ösvény vezet le a vasútig. Gyönyörű túra de néhol 45o-os lejtővel. Lefelé 10 perc. Eső után nadrágféken kevesebb is lehet :) A vasút mellett a 100 m-es jelzőkövek alapján lehet tájékozódni. A felső út a 105-ös kőnél ér le. Az Andrishoz a 106-osnál lehet kijutni. Az alsó út a 109-esnél éri el a vasútat. Az alsó kövezésre és a négyes mögötti szigetre a 110-es és a 111-es között vezet ki egy út. Itt egy határjelző kőnél kell lekanyarodni a tanösvényről.

Mindenféle drávai hal előfordul. A kövezéseken balin, csuka. Keszegfélék, paduc, márna, harcsa, domolykó, régebben nagy süllők.

4-es őrház

A legalsó rugany alatt megfelelő vízállás esetén egy befolyó keletkezik. Ilyenkor a rugany alatti terület szigetté válik. A sziget alsó részén ismét egy időszakos medret találunk, amely a vasútra majdnem merőleges. Ezt a növényzet erősen benőtte. A két ág a régi, már lebontott vasúti őrháznál egyesül. Az alsó befolyó alatt a főmeder átlépi a határt. A szigetre a kövezés alatti ágon átgázolva juthatunk be. Az Andristól lefelé gyalogolva, vagy Zákány felől a vasút mellett haladó földúton. Terepjáróval, vagy gyalog.

A sziget oldalán vannak a környék legjobb paducos, márnás helyei. Különösen az alsó kifolyó lapos kavicsos szakasza. A vasút melletti időszakos ág gödrei sajnos feltöltődtek. Régebben hihetetlen mennyiségű domolykó volt bennük.

Zákány alatt

A folyó itt tér vissza magyar oldalra, majd kb. egy km után elhagyja az országot. Csak Bélavárnál tér vissza ismét Magyarországra.

Ezt a szakaszt a Dráva erősen rombolja. A felső részén egy csendesebb részt találunk, amely a négyes őrháztól induló ideiglenes ágak kifolyása. Az utóbbi időben sok nyomát látni a megtelepedett hódoknak. Zákány vasútállomásától Nagykanizsa felé indulva találunk egy fénysorompóval ellátott vasúti átjárót. Ezen áthaladva, majd jobbra fordulva egy földút vezet. Ezen végighaladva eljuthatunk egészen az őrtilosi állomásig. Sajnos az első 100 m után van egy megsüllyedt betonhíd, később nagy gödrök, kalandozó patakmedrek találhatók rajta. Személyautóval nem ajánlom.

Az úton kb. 1 km után ágazik le egy eléggé gazos út, a régi nyomsáv a Dráva felé. A lejáró felett a domboldalon egy jellegzetes nyaraló áll. Az út végig a határ mellett vezet. Ahol eléri a vizet ne álljunk meg, mert horvát terület. Folyásirányba felfelé haladva vannak a horgászhelyek. Talányos horgászvíz. Van, aki a bedőlt fák között amurokat, pontyot akaszt. Márna, balin, domolykó, paduc, keszegféle lehet a gyakoribb zsákmány.

A gyors víz és szakadó part miatt leginkább halászok látogatják. A felső rész csendesebb ágában akad csuka bőven. Emelkedő víznél minden halfaj látogathatja.

Zákányi holtágak

A felső és alsó holtág nem egy időben keletkezett. A felső sokkal régebbi. A kettőnek csak nagyon nagy áradások idején van kapcsolata egymással. A felső holtág töklevelekkel benőtt. A közepe táján egy régi kereszt kőzárás található. A kőzárás alatt meglepően mély víz van. Felette sekély vízszakasz sok bedőlt fával. Nyáron sajnos a sok békalencse miatt nehezen horgászható.

Az alsó holtág akadómentes, partján végig kövezéssel. A 70-es évek után a híd fölötti kanyar átvágásakor keletkezett. Nagy víznél a híd felől (horvát terület) kap utánpótlást a Drávából. Alsó végén egy régi nagy kőruganyt találunk. Alatta már az államhatár. A zákányi vasútállomás feletti sorompónál jobbra fordulva találjuk a felső holtágat. Balra fordulva az alsót. Mindkettő gyalogosan közelíthető meg.

Az alsó holtág megközelíthető a vagonjavító üzem mögötti Baráka tó felől is. Ez egy két nagyobb és több kisebb régi kavicsbánya tóból álló vízcsoport. Halászati joga nem tisztázott. bányászati joga egy helyi vállalkozóé.

A felső holtágban csuka, törpeharcsa, és hatalmas compók, míg az alsó holtágban csuka, kárász keszegfélék, balin fogható.

A következő helyszín Bélavár amelyNagyatádtól délnyugatra, a Dráva mellett, Vízvár és Tarany közt fekvő település. Vonattal elérhető a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vasútvonalon.

Bányatavai jól ismertek, voltak évek, amikor a feketesügérre horgászók rendszeresen elzarándokoltak a bálavári tavakhoz. A Dráva aztán gondol egyet és megárad ilyenkor úsznak a tavak és a környék is járhatatlan. A Dráva bélavári szakasza nehezen megközelíthető inkább csónakból élvezetes a horgászat.

Vízvár község központjából indulva félórás túrával érhető el a vízitúra táborhelyig vezető tanösvény. Nagyméretű táblák ismertetik a turistákkal a Dráva-folyó és az ártéri erdő élővilágát. A tanösvény a horgászok számára is irányadó, hangulatos Drávapart fogadja az érkezőt kavicsos, lapos szakaszokkal, ruganyokkal. A Dráva halainak többsége fogható itt, élvezetes dévérezésben márnázásban, pontyozásban, süllőzésben és harcsázásban lehet részünk.

A 191 fkm tábla felett, a partra merőlegesen található egy kőgát, a kiépített hajósorjázó hely mellett. Jó kis horgászhely a parti növényzet csukáknak ad rejteket A kövezésen a télies időszakokban gyakori a menyhal. A kövezésen itt is partról halásztunk. Közvetlenül a kőgát alatt található egy kisebb kavicsos aljzatú mellékág. Itt a vízparti fák gyökerei között legtöbb pontyfélénk fiatal egyede megtalálható. A gyors sodrású részeken finom kavicsos az aljzat innen többször előkerült a német bucó is de inkább a paduc a jellemző.

Heresznye alatt is hasonlóak fogási lehetőségek, a sóderosokon sokan paducoznak, keszegeznek a ruganyok végében, fröcsköl a balin, esténként süllőre lehetünk eredményesek.

Bolhó község a Dráva folyó bal partján, hullámos területen fekszik, nyugaton és délen a Dráva folyó túlpartján Horvátországgal határos.

Bolho

Különleges szakadó partot láthatunk itt, ennek hatására szűkült a part menti, partfalban fészkelő helyet, költőhelyet találó madarak (gyurgyalag, parti fecske, jégmadár) élőhelyének nagysága. Mivel a part mellett közvetlenül mezőgazdasági terület van, kisebb kitérőkkel érünk le a partra.

A partvonal megváltozása, kitolódása következtében folyamatosan változik a Dráva medre, sodorvonala. Az áramlási viszonyok átalakulása állandóan befolyásolja a kavics zátonyok keletkezését és megszűnését. A mederelfajulás folyamata minden valószínűség szerint a jövőben is folytatódik, ezáltal újabb partrészek omlanak majd a folyóba. Nem könnyű horgászni errefelé alacsony vízállásnál több az esély. Érdemes bejutni a kavicszátonyokra úsztatva paducra, jászra pergetve balinra lehetünk eredményesek.

Barcsnál C28-as határkő mellett található egy kisebb gyalogos ösvény, ami az ártéri erdőn keresztül egy kőzáráshoz vezet. Az itt található hosszabb kőzárás mindkét oldalán van víz. A külső, meder felőli része erősen sodrott, a belső oldala állóvízi jellemzőket mutat. Gyalogos horgász számára is elfogadható helyszín, sokan pontyoznak, keszegeznek és márnáznak errefelé.

A barcsi strand fölött lassan mélyülő kavicsos aljzatu a folyó márnázásra kitünő.

A barcsi határátkelő hídja alatt lassan mélyül a meder, a parti zónában kisebb lágyüledék borítja a finom kavicsos aljzatot. A híd lábánál lévő, felakadt uszadékfák ágai alatt sokan pontyoznak keszegeznek de fognak szép jászokat, szilvaorrú keszegeket domolykókat. is. A barcsi hajókikötő, és kövezés népszerű horgászhely Az itt lévő partvédelmi kőszóráson, úsztatnak fenekeznek. A szemben lévő kavicszátonyokon alacsony vízállásnál a pergetők arathatnak sok a balin.

A partról megközelíthető helyek mindegyikén jó esély van pontyozni, kárászozni.

Drávatamásinál szélesen hömpölyög a folyó, határvízről lévén szó gyakori az ellenőrzés. A part aránylag könnyen megközelíthető, jó kikötési lehetősége is van nem véletlenül látni arrafelé oly sok csónakos horgászt. Akik kuttyogatnak harcsára, mártogatnak süllőre a laposabb részeken békéshalaznak, de télen sem unatkoznak mert szép számmal van errefelé menyhal.