A jutalom: egy szép tükrös

A hétvégén a felsőtárkányi tavon horgásztunk úszós felszereléssel. A kora reggeli órákban az úszóm egyszercsak eltűnt a víztükör alatt, a hal megiramodott a bedőlt fás, akadós tórészlet felé. Próbáltam visszatartani, a bot karikába hajlott, majd hirtelen pattant egyet és kiegyenesedett, a hal meglépett. Elszontyolodtam, a történteken töprengtem: vajon túlerőltettem a dolgot?
A délutáni órákban a történtek megismétlődtek: az úszóm eltűnt, ez a hal is az akadó felé tört ki. Itt volt a lehetőség a szépítésre! Vajon most sikerül majd?-gondoltam magamban lázasan. Próbáltam óvatosan, de határozottan visszatartani a halat, a botot az ellenkező irányba fordítva. Csoda történt, az akadó előtt egy méterrel a hal megállt. Gyorsan elkezdtem visszanyerni a letekert zsinórt. A hal, immár felém közelített, erőteljes nekiiramodásokkal. A fejét nem rázta, így nagyobb testű pontyra kezdtem gyanakodni. Hamarosan meg is pillanthattam a nagy, sötét színű hátat. Még pár perc fárasztás, majd szákolás és bölcsőbe emelés után előttem pihent a gyönyörű, sötét színű, 10 kg feletti tükörponty.
Boldog voltam...az élet adott egy újabb lehetőséget, egy újabb halat a hibáim kijavítására, kárpótlásként. Ezúttal sikerült megoldani a helyzetet. Gyors mérlegelést követően hálásan tartottam a fényképező elé a pontyot, majd köszönetet mondtam neki, és visszaadtam a szabadságát.
Sok mindenre tanít egy hal...megismerhetjük általuk saját magunkat, a probléma megoldó képességeinket, a határainkat. Továbbá türelemre, kitartásra ösztönöz, ezért is olyan szép a horgászat! 😊
Görbüljön Mindenkinek!