Normál horgászat közben alig veszed észre az orsó fékjét. De amint egy nagyobb hal ráharap a csalira, ez dönthet arról, hogy sikerül-e partra húznod. A túl szoros fék túlzott terhelést jelent az előkére és a horogra, míg a túl laza fék túl sok mozgásteret ad a halnak. A helyes beállítás azonban nem nehéz. Csak állítsd be előre a fékerőt, majd a hal küzdelme közben szükség szerint finoman hangold be.
Mit is csinál valójában az orsó fékje?
A fék határozza meg, mekkora ellenállást kell a halnak leküzdenie ahhoz, hogy elkezdhesse letekerni a zsinórt a tárcsáról. Amíg a húzás nem elég erős, a tárcsa szilárdan tart. Amint a hal erősebben húz, a fék enged, és kienged egy kis zsinórt.
Ez egyszerre védi a teljes felszerelés több leggyengébb pontját is. Az orsó segít tompítani a hal száguldásait, ahelyett, hogy mindent a botra hagyna. Ez csökkenti annak kockázatát, hogy a zsinór vagy az előke elszakadjon, a horog kiegyenesedjen, vagy a hal egyszerűen kiharapja a horogot a szájából.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a féknek a hal minden mozdulatára azonnal el kell engednie. Úgy kell beállítani, hogy megőrizd az irányítást a hal felett, miközben egy igazán erőteljes rohanás során biztonságosan hagyod futni.
Mi történik, ha túl szorosan állítjuk be a féket
A túl szorosan beállított fék egy gyakori hiba, különösen akkor, ha a horgász a lehető legnagyobb mértékben szeretné kézben tartani a halat. Első pillantásra logikusnak tűnik: ha az orsó nem enged, a hal nem szökhet el.
De a szökés erejét valahova át kell vezetni. Ha a fék nem enged, akkor a bot, a zsinór, a csomó, az előke és a horog viseli el a terhelést. És végül ezek közül valamelyik megadja magát.
Az eredmény általában:
- eltört előke
- elszakadt csomó
- kiegyenesedett horog
- letört horog
- szélsőséges esetekben akár a bot megrongálódása is
Ez például a barbel horgászatánál nyilvánvaló. Egy erős hal az áramlatban pillanatok alatt sokkal nagyobb húzóerőt képes kifejteni, mint amire mérete alapján számítani lehetne. Ha a fék az első ránduláskor még egy centimétert sem enged, egy kényesebb szereléknek esélye sem marad.
De a fék túl laza beállítása sem megoldás
Első pillantásra a másik véglet tűnik biztonságosabbnak. Ha a fék nagyon laza, logikusan semmi sem fog elszakadni. De a halat sikeresen partra is kell hoznia. Ha az orsó szinte ellenállás nélkül forog, a hal könnyen elúszhat az ágak, a víz alatt lévő fák, sziklák vagy vízinövények közé. A küzdelem szükségtelenül elhúzódik, és elveszíti a hal mozgása feletti szükséges irányítást.
Gyakran már a horog beakasztásakor észreveheted, ha a fék túl laza. Felemeled a botot, az orsó azonnal forogni kezd, és nem jut elég feszültség a horoghoz. Sok technikánál így már azelőtt elszalasztod a kapást, hogy a küzdelem egyáltalán elkezdődne. A helyes beállítás ezért egy kompromisszum. A féknek normál húzásnál tartania kell, de erősebb szökéskor simán el kell engednie a zsinórt.
Hogyan állítsd be a féket az első dobás előtt
A legjobb, ha a horgászat megkezdése előtt ellenőrizzük a féket. Nem ideális megvárni az első nagy hal kifogásáig a beállítással, különösen, ha még nem sajátítottuk el teljesen az orsó kezelését.
Az eljárás egyszerű:
1. Készítsd elő a teljes felszerelést
Egy orsóval felszerelt bot, a vezetőgyűrűkön átfűzött zsinór vagy monofil, valamint egy ráerősített előkeszítő. A fékerőt mindig a ténylegesen használt felszerelésnek megfelelően állítsa be. A vastag pontyzsinór egy bizonyos fékerő-szintet bír el, míg egy vékony etetőelőkeszítő teljesen más beállítást igényel.
2. Kezdje azzal, hogy kissé meghúzza a fékérzékenységet
Nem kell teljesen meghúzni. Állítsd be úgy, hogy a tekercs normál húzáskor szilárdan tartsa a zsinórt.
3. Húzza meg a zsinórt
Fogja meg szorosan a zsinórt az orsó felett, és simán húzza meg. Erősebb húzásnál az orsónak el kell kezdenie forogni, és a zsinórnak simán kell letekerednie. A fék nem rángathat – egy pillanatig szilárdan kell tartania, majd hirtelen el kell engednie. A halakkal való küzdelem során elengedhetetlen a teljesen sima behúzás.
4. Finomítsa a beállításokat
Ha a zsinór már egy nagyon enyhe húzásra is kicsúszik, kissé húzza meg a féket. Ha viszont alig tudja forgásba hozni, lazítsa meg egy kicsit. A cél nem az, hogy megtaláljuk az egyetlen, minden esetben helyes beállítást. Ez mindig függ a főzsinór, az előzsinór, a horog és a várhatóan kifogott hal erősségétől.
A szerelék leggyengébb részéhez igazítsa
Ez talán a legfontosabb szabály. Soha ne a tekercs vagy a horgászbot teherbírása alapján állítsa be a féket, hanem kizárólag a szerelék leggyengébb pontja alapján.
Erős főzsinórod van, de a vezetőzsinór jelentősen vékonyabb? A féknek a vezetőzsinórt kell védenie. Egy strapabíró orsó sem segít, ha a vékony zsinór az első hirtelen ránduláskor közvetlenül a horog felett elszakad.
Nyugodtan állítsd be a fék erősségét a hal küzdelme közben
Egy jó kiindulási beállítás nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem állíthatod a féket. Nyílt vízen más mértékű fékre van szükséged, mint amikor a hal akadályok felé tart. Ezért a küzdelem során a helyzetnek megfelelően óvatosan húzd meg vagy lazítsd meg a féket.
De ezt fokozatosan tegye. Egy hirtelen meghúzás könnyen egy biztonságosan működő szerelvényt bezáródó csapdává változtathat. Nyílt vízen tartsa a féket kissé lazábban, és támaszkodjon a bot rugalmasságára. Akadályok közelében viszont kissé növelje a fékerőt. Ha egy nagy hal egyenesen a maga előtt lévő ágak közé száguld, akkor semmilyen szabály nem segít, és néha egyszerűen kockáztatnia kell.
Legyen a legóvatosabb közvetlenül a part közelében
A horgászok sok fogást veszítenek el az utolsó néhány méteren. A hal már fáradtnak tűnik; a part felé tekered, és öntudatlanul meghúzod a zsinórt. De amint meglátja a merítőhálót vagy a sziluettedet, összeszedi maradék erejét egy villámgyors rohanáshoz.
Pontosan ilyenkor fogod értékelni az érzékeny fékerőt, amely biztonságosan hagyja, hogy a hal megtehesse ezt az utolsó menekülést. Minél rövidebb a zsinór a bothegy és a hal között, annál kevésbé képes az egész felszerelés hatékonyan elnyelni a hirtelen rángásokat.
A fék beállítása a horgászati technikának megfelelően
Akárcsak a többi horgászfelszerelés kiválasztásánál, a fék használata is attól függ, hogy éppen milyen horgászati módszert alkalmazol. Minden horgászati módszernek megvannak a maga sajátosságai, és kissé eltérő megközelítést igényel.
Hogyan állítsuk be a féket a feederes horgászathoz
Folyókon vagy állóvizeken történő etetőhorgászat során általában vékonyabb előkéket használunk. A féknek ezért reagálnia kell a hirtelen rángásokra anélkül, hogy azonnal túlterhelné a vékony zsinórt. Ne hagyjuk azonban teljesen laza állapotban. A horog beakasztásakor elegendő nyomást kell gyakorolnunk a horogra, a hal kihúzása során pedig folyamatosan kézben kell tartanunk a helyzetet.
Könnyen megállapíthatja, hogy helyesen van-e beállítva: normál behúzás közben és amikor a hal húz, az orsó szilárdan tartja a zsinórt, de hirtelen rándulás esetén simán kezd el adni a zsinórból. Ha folyóban horgászol, ne felejtsd el figyelembe venni az áramlás erősségét. Az áramlás ellen küzdő hal másodpercenként sokkal nagyobb húzóerőt fejt ki, mint egy azonos méretű hal egy tóban.
Hogyan használjuk a féket pontyhorgászatkor
A pontyok hosszú, erőteljes szökésekre képesek, ezért biztosan jól fogod tudni használni a megbízható féket. Bár a kapás után elegendő nyomásra van szükséged a hal ellenőrzése érdekében, ne próbáld meg minden szökést azonnal megállítani. Ha a hal a biztonságos nyílt víz felé tart, nyugodtan engedd el néhány méterre.
A helyzet megváltozik, ha akadályok közelében horgászunk. Ott gyakran már a kezdetektől szigorúbb fékbeállításra van szükség, mert az első néhány méter dönti el, hogy a fogás nyílt vízre vagy egy elsüllyedt fára kerül-e. Az ilyen típusú erőteljes horgászathoz azonban megfelelő horgászbotra, főzsinórra és előkére van szükség. Egyszerűen nem elég, ha csak teljesen meghúzzuk a féket.
A szabadonfutó rendszerrel (baitrunner) rendelkező orsók esetében vegye figyelembe a különbséget a kapásra várás közbeni szabadonfutás és a fő küzdelmi fék között is, amelynek beállítása határozza meg a küzdelem során fellépő ellenállást.
Hogyan állítsuk be a féket spinningezéshez
Spinningezéskor ez főként a célhalaktól és a használt felszereléstől függ. Egy finom sügérszerelék teljesen más beállítást igényel, mint egy erősebb csuka-bot. Ráadásul a fonott zsinór szinte egyáltalán nem nyúlik, így a hirtelen rándulásokat kizárólag a botnak és az orsó fékjének kell elnyelnie. Pontosan ezért soha ne zárja le feleslegesen a tekercset fonott zsinór használata esetén.
Csuka, süllő vagy nagyobb sügér horgászata során villámgyors irányváltásokra is számítani kell. Különösen ősszel találkozhatunk igazán erős ragadozókkal, és nem ideális, ha csak akkor kezdjük el beállítani a féket, amikor az első trófeacsuka már könyörtelen erővel húzódik el a parttól. Ezért az első dobás előtt a legjobb, ha kipróbálja, milyen könnyen jön le a zsinór a tekercsről.
Első, hátsó és szabadorsós fékek: van-e köztük különbség?
Az elv ugyanaz marad, függetlenül attól, hogy hol található a vezérlő. Mind az elülső, mind a hátsó fék egyszerűen szabályozza az orsó ellenállását a zsinór letekeredése közben. A különbség főként magában a kialakításban és abban rejlik, hogy hova nyúlsz a beállításhoz, miközben a hallal küzdesz.
- Az elülső fék a mai modern orsókon a leggyakoribb, és halakkal való küzdelem közben könnyen finomhangolhatod közvetlenül az orsón.
- A hátsó féket viszont az orsó hátulján található kerékkel lehet szabályozni, amit sok horgász éppen a gyors és könnyű hozzáférhetőség miatt részesít előnyben.
- A szabadorsós fék, vagy más néven baitrunner, kicsit másképp működik. Amíg a kapásra várunk, ez lehetővé teszi, hogy a hal gyakorlatilag ellenállás nélkül húzza ki a zsinórt. Amint azonban megforgatjuk a fogantyút vagy átkapcsoljuk a kart, a szabadorsós rendszer kikapcsol, és azonnal a főfék veszi át a szerepet. Természetesen a főféknek már előre megfelelően be kell lennie állítva a tényleges küzdelemre.
A féknek az Ön javára kell működnie, nem pedig Ön ellen
A megfelelően beállított fék sem a legszorosabb, sem teljesen laza. Lehetővé kell tennie, hogy kézben tartsd a halat, miközben megbízhatóan tompítja annak legerősebb rándulásait.
Tehát horgászat előtt mindig ellenőrizd, milyen feszességnél kezd el forogni az orsó. Állítsd be a beállítást úgy, hogy az a szerelék leggyengébb pontjához igazodjon, és a küzdelem során csak nagyon finom módosításokat végezz. Amint megtanulod automatikusan használni a fékmechanizmust, nem kell többé nyers erővel birkózni a hallal. Ehelyett sokkal jobban ki fogod tudni használni a bot rugalmasságát, az orsó tulajdonságait és a hal saját mozgását, miközben partra húzod.
És abban a pillanatban, amikor egy nagyobb fogást akasztasz, teljes mértékben értékelni fogod azokat a néhány másodpercet, amelyeket az első dobás előtt a fék beállításával töltöttél.